Tagine a’la Ibrahim – Egy berber recept (nagyjából)

Egy kicsi, de annál hangzatosabb nevű berber faluban, Boulaaouane-ban volt alkalmunk belekóstolni a helyi gasztronómiába, így elsajátíthattunk mi fán terem a tagine. Ibrahimmal – aki arról is nevezetes, hogy a markában aprítja miszlikbe a hagymát – szimultán főztünk, igyekeztünk lépésről-lépésre utánozni a berber mester minden mozdulatát. A helyzetet nehezítette, hogy Ibrahim csak berber nyelven beszél, de többé-kevésbé sikerült megérteni a recept esszenciáját. Íme:

Hozzávalók 4 közepesen éhes személyre:

  • fél kiló kakas (ezt abból gondoljuk, hogy mikor az állat eredetéről érdeklődtünk Ibrahim heves fejrázással reagált a kotkodácsolásunkra, helyette kukorékolt és úgy mutogatott a húsra)
  • egy közepes fej apróra vágott hagyma
  • két szál kibelezett répa felkarikázva
  • két közepes krumpli guszta hasábokra vágva
  • egy marék friss petrezselyem
  • egy marék olívabogyó
  • két marék borsó
  • egy nagyobb kicsumázott paradicsom méretesebb adagokra vágva és kimagozva
  • hat kisebb fokhagyma gerezd
  • kurkuma
  • gyömbérpor
  • bors

Mikor a parázs már istenesen izzik, a husit rápakoljuk az olajjal kikent tagine-ra, rászórjuk a petrezselymet, a hagymát, a fokhagymát, majd meghintjük a gyömbérrel és a kurkumával. A husira ezután spontán ráhullatjuk a borsót és a répát, majd rápakoljuk a krumplit úgy, hogy egy ízléses halmot képezzünk, melynek tetején marad egy kis lyuk. Rárakjuk a tagine-ra a tetejét és kb. fél óráig békén hagyjuk, majd megfordítjuk a kakas részeit úgy, hogy a kis stócunk megmaradjon. A rakás fenti üregébe paradicsomot és olívabogyót dugaszolunk, majd megszórjuk az egészet sóval-borssal. Mivel mi nem csepegtettük le és kapartuk ki olyan akkurátusan a zöldségeket, mint Ibrahim, a miénkbe nem kellett vizet rakni, de a sajátját meglöttyintette. A mi tagine-unk kicsit oda is kozmált, de nekem speciel jobban ízlett így, mint a korábbi leveses verziók.

rundebella-1977

Az egész pakkhoz összesen körülbelül 2 órás rotyogtatás szükséges, aki szereti ha cuppog, időnként önthet bele egy kis vizet. A tagine kényes jószág, nem szereti a hirtelen hőmérséklet különbséget, ezért – hogy ne pattanjon szét – érdemes egy falapra pakolni, miután levesszük a parázsról. A fogást tányér nélkül, magából az edényből fogyasztottuk: kicsaptuk az asztal közepére, majd mindenki rávetette magát. A tunkolás az étel elmaradhatatlan része, ehhez saját készítésű kenyeret használtunk.

rundebella-2023

A tagine-ról mellesleg ITT egy remek cikk.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s