Dél-Spanyolországban szeretik a természet és az épített környezet frigyét. Ronda 700 méter magasságban lovagolja meg az alatta kuporodó hatalmas sziklákat, épületeivel néha meglepően közel ropva a mély szakadék fölött. Az andalúz csodában – majd a fehér házairól elhíresült Arcos de la Fronteraban – több napot töltöttünk.
Ronda
Ronda egyik fő attrakciója az elképesztő panoráma. A kilátás szépségét sziklákból kinyúló erkélyekkel igyekeztek pár méterrel közelebb hozni, mely valódi mézesbödön a turisták számára. A mesterségesen létrejött balkonokon – ahol harmonikások szolgáltatják a hangaláfestést a bámészkodáshoz – rajokban nyüzsögnek a szelfibotjaikkal egymást kaszaboló utazók. Ezzel szemben a be nem épített kilátópontok, melyek kissé félreesnek a belvárostól, konganak az ürességtől, pedig néhol sokkal pazarabb a látvány, mint népszerűbb társain.
Személyes kedvencünk az egykori mór erődítmény, ahol az önkormányzat volt annyira tökös, hogy semmilyen korlátozást nem szabott használatát illetően: nincsenek lezárt részek, a bátrabbak nyugodtan kommandózhatnak a tetején vagy bepasszírozhatják magukat a megmaradt szűk járatokba. A romot benőtte a fű és a bárány, a 12. században épült katonai építmény maradékán most békésen nyírják a zöldet a juhok.
A várost egy szurdok töri ketté, a részeket több híd, köztük a Puente Nuevo, Ronda egyik szimbóluma köti össze. A kőépítmény alá egy ösvényen ereszkedhetünk le, mely a város egyik pilléreként szolgáló sziklán fut végig. A mohától benőtt kanyonban a Guadalevín csordogál, amit egy ideig követhetünk is a város alatt húzódó mély hasadékban. Míg Ronda széléről a környező természetben gyönyörködhetünk, addig a szurdok mélyéről a fölötte trónoló települést csodálhatjuk meg. Ritkán látni várost ennyire furcsa szögből, a kilátás vetekszik a felülről látottakkal.
A híd egyik oldalán a régi mór negyedben kacsázhatunk, a keskeny utcákon kavarogva számos mecsettel, mór stílusú épülettel és 13-14. századi arab fürdő maradványokkal találkozhatunk. A macskaköves utcákon órákig el lehet csámborogni a vakítóan fehér épületek között. Érdemes néha pofátlannak lenni és bekukkantani a lakóházak előterébe, ahol a falakat remekbe szabott mozaikok teszik még egyedibbé.
A város másik részén fényűző kúriák hivalkodnak és itt létesült a város legszebb tere is, a Plaza Duquesa de Parcent. Rondában valamiért nem állnak a helyzet magaslatán, ha padokról van szó: a parkokban meglepően csínján bántak az ülőfelületekkel, míg a sziklák peremén – ahol a legjobban látható a panoráma – pont oda raktak pár darabot, ahol a kilátást kőperem takarja ki.
Ronda ezen oldalán kapott helyet a Váci utca kistestvére is: a helyi sétálóutca a kávézók, kocsmák és üzletek melegágya. A város ütőerében rengeteg ember kering, szieszta idején azonban olyan, mint egy hely az apokalipszis után. 1784 óta az utca végén feszít a Plaza de Toros, mely Spanyolország egyik legrégebbi bikaviadal arénája és a véres sport a mai napig számtalan látogatót csalogat. Ronda igyekszik kihasználni nevezetességét: az összes szuvenírboltban ott virít a fröccsöntött bika, torreádor vagy a híres aréna. Szinte valamennyi ajándékboltban felfedeztük azt a képeslapot, amire nemes egyszerűséggel egy matador fenekét sikerült rányomni miközben feszes vörös nadrágja gyanúsan bevág. Bizonyára viszik, mint a cukrot, kiváló ajándék anyukáknak, apukáknak.
Rondában az éjszakai élet miatt sem kell aggódni, éttermek és tapaszbárok sora várja a kikapcsolódni vágyókat, minden ujjunkra jut vagy öt. Aki inkább a szabadteret favorizálja, a város szerencsés adottságainak köszönhetően sok helyen élvezheti a kilátást, melyek a kivilágított épületek fényeiben új színben tűnnek fel.
Arcos de la Frontera
Tettünk egy apróbb kunkort Arcos de la Fronteraba is, amit Ronda kicsinyített másának is szokás nevezni. Annak ellenére, hogy apróbb, a minihasonmás sokkal hangosabb volt példaképénél. Az átlagéletkor valahol 16 év körül mozog és a fiatalok furcsa éjszakai szokásaikba akaratlanul is belecsöppentünk. A város nyitott a lakóautósok terén, sorstársaink egy hatalmas parkolóban gyülekezhetnek, a belvárostól mindössze 10 percre. A kiváló alapokat és az idillt a fiatal generáció zúzta darabokra, akik karácsonyi szünet címén végigbulizták az összes esténket. Tiszta Amerika alakult ki az óriási placcon: körülbelül 30 autó sorakozott fel két sorban, majd mindegyikből előkerült a méretes hangcucc és egymással konkurálva verették reggel 6-ig. A kocsik körül tízesével álltak a bandák, mindenki valamilyen piába kapaszkodva, fejével a saját – vagy a 29 másik – zenéjére bólogatva. Mintha a Sziget köldökében lettünk volna, az összeadott basszustól még Debella „csontjai” is berezonáltak, sok lakóautós hamar fel is adta és lelépett. Első esténken még hősiesen álltuk a sarat, de a következő nap már mi is sátrat bontottunk.
A nappali viszonyok sokkal higgadtabbak a városban, melynek esszenciáját – hasonlóan Ronda mór negyedéhez – itt is drámai környezete adja. A sziklákra cuppant város az egyik leghíresebb andalúz fehér falu (pueblos blancos), a macskakövek utcákon hosszan el lehet csámborogni a világos házak labirintusában. A kóborlás kiváló végcélja lehet a Castillo de los Arcos, a város homokkőből épült vára, ahonnan felülről is megtekinthetjük az egykori mór települést és a Guadalete folyót is.
Arcosban kicsit hódoltuk a gasztronómia örömeinek is: végre elvesztettük tapas- szüzességünket, de megkóstoltuk a churrost is, mely szerintem olyan, mint egy anorexiás lángos, de alapvetően finom.
Mindkét város megérdemli a kalapemelést, de azért Ronda, az Ronda. Az andalúz város tényleg csodálatos, ráadásul van élet az épített részeken túl is. A természet kedvelői számos túraútvonal közül válogathatnak, melynek érdekes színezetet ad, hogy a spanyol banditák egykor kedvelt fosztogató célpontjai közé tartoztak.
Mellékes: Meg kell jegyeznünk, hogy ezekben a városokban botrányosan nem beszélnek angolul. A szupermarket szót harmadszorra sem sikerült megértetnünk – úgy, hogy a szó spanyolul a hasonló hangzású supermercado – de előfordult az is, hogy egy mobilszolgáltatásokra specializálódott boltban inkább egy elegáns nemmel elintéztek minket, mert így egyszerűbb volt. Aki nem beszél spanyolul, jobban jár ha van nála valamilyen zsebszótár, különben egy idő után füstölni kezd a feje.
rundebella 